Válási mediáció
A válás nem csak jogi kérdés: a hétköznapokat is újra kell gondolni – ki hol lakik, ki mikor van a gyerekkel, miből gazdálkodnak tovább. A mediáció ebben segít úgy, hogy a megoldást a felek maguk alakítják ki, nem egy idegen bíró dönt helyettük.
Milyen ügyekkel érdemes felkeresni
Nem feltétel, hogy a felek kész válaszokkal, döntésekkel érkezzenek a válási mediációra. Gyakran azok is felkeresnek, akik még csak gondolkodnak a váláson, vagy akiknél egyelőre csak az egyik fél akar válni.
A leggyakrabban felmerülő témák a válási mediáció során:
- —Válás, vagy élettársi kapcsolat megszüntetése
- —Szülői felügyeleti jogok gyakorlásának rendezése
- —A gyermek lakóhelyének megváltoztatása
- —Kapcsolattartás a különélő szülővel
- —Gyermektartás összegének megállapítása
- —Házastársi vagyonmegosztás és házassági szerződés – ügyvédi közreműködéssel
- —Amikor az egyik fél válni szeretne, a másik még nem biztos benne
A szülői felügyelettel, a gyermek lakóhelyével, a kapcsolattartással és a gyermektartással kapcsolatos ügyeket a bíróság is mediációra irányíthatja.
Megegyezéses bontás vagy tényállás-feltárásos bontás
A bontóper – a felek hozzáállásától függően – két nagyon eltérő utat jelenthet.
Megegyezéses bontás
Jellemzően 1–2 tárgyalás, akár fél év alatt is lezárható. Nincs szükség a sérelmek nyilvános felsorolására, mert a felek minden kérdésben megegyeznek egymással. Az eljárás lényegesen költségkímélőbb, mert sokkal rövidebb és egyszerűbb.
Tényállás-feltárásos per
Több tárgyalás, akár több éven át – tanúkkal, pszichológiai vagy más szakértői véleményekkel. Jelentősen költségesebb és megterhelőbb mindenki, a gyerekek számára is.
A mediátor szerepe: a feleket a hosszú bírósági pereskedés helyett a megegyezés felé terelni. Egy mediációval kialakított megoldást, egyezséget nagyobb eséllyel tartanak be, hiszen nem egy kívülálló bíró döntött helyettük, hanem ők maguk. A gyereknek is kisebb megterheléssel jár, mint végignézni, ahogy a szülei egy tárgyalóteremben csapnak össze.
Mire terjed ki a válási egyezség
A cél nem a tökéletes, hanem a mindkettőjük számára vállalható megoldás – olyan, amellyel mindketten tudnak tovább élni. A megállapodás jellemzően ezekre a kérdésekre tér ki:
A mediáció során a felek – a mediátor segítségével – kialakítják a közös megállapodást a fenti kérdésekben.
Az elkészült egyezséggel és a keresetlevéllel – immár közösen – a bírósághoz fordulnak.
A bíróság dolga ekkor már lényegében az egyezség jóváhagyása: mivel a felek előre tisztázták a vitás kérdéseket, erre jellemzően egyetlen tárgyalás is elég, és a bíróság ez alapján mondja ki a válást.
Külön téma: a vagyonmegosztás
A házastársi közös vagyon – ingatlan és ingó vagyon – megosztása nem a válási egyezség része, hanem önálló ügy. Ha erről a felek bíróság előtt, perben vitatkoznak, az hosszú évekig elhúzódhat, és komoly költséggel jár: a vagyonjogi per illetéke a pertárgy értékéhez igazodik – egy nagyobb értékű vagyon esetén milliós tétel is lehet. Ezen felül számolni kell az igazságügyi ingatlan- és ingóforgalmi szakértő költségeivel, az ügyvédi költségekkel.
Ez önmagában is jó ok arra, hogy az ingó és ingatlan vagyon jövőjéről inkább tárgyalóasztal mellett, mediáció keretében szülessen döntés, mintsem bírósági perben.
A cél nem a győzelem a másik fél felett, hanem egy olyan megállapodás, amellyel mindketten tovább tudnak lépni.
Beszéljünk a helyzetről → Hogyan zajlik egy mediáció → A mediáció díja → Vissza a Mediáció oldalra →