Vannak helyzetek, amikor két ember már nem tud egymással szóba állni. A mediáció nem oldja meg varázsütésre a vitát — de utat nyit egy csendesebb megoldás felé, amit a felek maguk alakítanak ki, egy semleges közvetítő segítségével.
A mediáció lényegében egy irányított beszélgetés. Amikor két vagy több fél elakad egy vitában, és a közvetlen egyeztetés már nem vezet sehova, egy külső, semleges szakember — a mediátor — segít újraindítani a párbeszédet. Nem azért van ott, hogy igazságot tegyen, hanem hogy teret adjon egy közösen kialakított megoldásnak.
A módszer meglepően sokféle helyzetben működik: válóperekben és a szülői felügyelet rendezésénél, vagyonmegosztási és kapcsolattartási vitákban, szerződéses nézeteltérésekben, és munkaügyi konfliktusokban — legyen szó bérvitáról vagy megromlott munkaviszonyról.
Ez a mediáció legfontosabb szabálya. A közvetítő nem ítélkezik, nem mondja meg, kinek van igaza, és nem is ügyvédként lép fel egyik fél mellett sem. A feladata annyi — de ez korántsem kevés —, hogy meghallgassa mindkét oldalt, és elősegítse, hogy a beszélgetés végén írásba foglalt megállapodás szülessen.
Ha a felek között már folyik bírósági eljárás, a mediáció során létrejött megegyezést a bíró egyezségként hagyhatja jóvá — ez ugyanolyan kötelező erővel bír, mintha egy hosszú per végén ítélet született volna. És ami az ülésen elhangzik, az ott is marad: a mediátort szigorú titoktartás köti, az elmondottakról még az ügyben eljáró bíró sem szerez tudomást.
A mediációról sok tévhit kering. Íme, mi mindenben más, mint amire sokan gondolnak:
A felek saját elhatározásukból vesznek részt, és bármikor kiszállhatnak.
A mediátor nem áll egyik oldal mellé sem, és nem alakít ki véleményt a vitáról.
Ami az ülésen elhangzik, az ülésen is marad.
A fókusz nem a múlton van, hanem a közös úton előre.
Ha egy ügy már bíróság elé került, onnantól sem késő mediációval próbálkozni. A bírósági közvetítés lehetővé teszi, hogy a peres felek akár néhány hét alatt megállapodjanak ott, ahol egy hagyományos per évekig húzódna.
És ha mégsem sikerül megegyezni? Semmi vész: a bíróság ugyanúgy lefolytatja az eljárást, és ítélettel zárja le a vitát, mintha a közvetítésre nem is került volna sor. A feleknek tehát nincs vesztenivalójuk.
A mediációban létrejött megállapodásokat a felek — a kutatások szerint — ilyen arányban tartják be maguktól, kényszer nélkül. Nem meglepő: azért, mert ők maguk alakították ki.
Gyorsabb, olcsóbb és kevésbé megterhelő lezárás, mint egy elhúzódó válóper.
A konfliktuskezelés tanulható készség, nem velünk született adottság.
Néha egy évek óta tartó hallgatást is fel lehet vele oldani.
A gyerekek is megtanulhatják, hogy a nézeteltérés nem jelent automatikusan ellenségeskedést.
Egy hagyaték nem kell, hogy tartósan megossza a családot.
A jó szomszédi viszony helyreállítható, mielőtt véglegesen megromlana.
Egy üzleti partneri viszony sokszor megmenthető pereskedés nélkül is.
Egy mérgező munkahelyi légkör is javítható, mielőtt bárki felmondana.
A mediáció nem arról szól, hogy kiderüljön, kinek van igaza. Arról szól, hogy a felek — a saját szavaikkal, a saját tempójukban — megtalálják a közös utat előre.
A mediáció menete → Miért lettem mediátor is → Válási mediáció → Párkapcsolati mediáció → Gazdasági mediáció → Családi és örökösödési mediáció → A mediáció díja →