A mediáció nem bíráskodás

Vannak helyzetek, amikor két ember már nem tud egymással szóba állni. A mediáció nem oldja meg varázsütésre a vitát — de utat nyit egy csendesebb megoldás felé, amit a felek maguk alakítanak ki, egy semleges közvetítő segítségével.

Mi történik valójában egy mediáción?

A mediáció lényegében egy irányított beszélgetés. Amikor két vagy több fél elakad egy vitában, és a közvetlen egyeztetés már nem vezet sehova, egy külső, semleges szakember — a mediátor — segít újraindítani a párbeszédet. Nem azért van ott, hogy igazságot tegyen, hanem hogy teret adjon egy közösen kialakított megoldásnak.

A módszer meglepően sokféle helyzetben működik: válóperekben és a szülői felügyelet rendezésénél, vagyonmegosztási és kapcsolattartási vitákban, szerződéses nézeteltérésekben, és munkaügyi konfliktusokban — legyen szó bérvitáról vagy megromlott munkaviszonyról.

A mediátor nem dönt helyettünk.

Ez a mediáció legfontosabb szabálya. A közvetítő nem ítélkezik, nem mondja meg, kinek van igaza, és nem is ügyvédként lép fel egyik fél mellett sem. A feladata annyi — de ez korántsem kevés —, hogy meghallgassa mindkét oldalt, és elősegítse, hogy a beszélgetés végén írásba foglalt megállapodás szülessen.

Ha a felek között már folyik bírósági eljárás, a mediáció során létrejött megegyezést a bíró egyezségként hagyhatja jóvá — ez ugyanolyan kötelező erővel bír, mintha egy hosszú per végén ítélet született volna. És ami az ülésen elhangzik, az ott is marad: a mediátort szigorú titoktartás köti, az elmondottakról még az ügyben eljáró bíró sem szerez tudomást.

Amit gyakran összekevernek vele

A mediációról sok tévhit kering. Íme, mi mindenben más, mint amire sokan gondolnak:

• Nem ítélethozatal A közvetítő nem hoz kötelező erejű döntést, és nem oszt igazságot senkinek.
• Nem jogi képviselet A mediátor nem egyik fél ügyvédje, és a vitában nem ad jogi tanácsot.
• Nem terápia A cél nem a régi sérelmek feldolgozása, hanem a jelen probléma gyakorlati rendezése.
• Nem mindenáron való békítés Senkire nem erőltetnek rá egyetértést vagy látszatbékét.
• Nem készen kapott megoldás Nem a szakember mondja meg, mi legyen — a megállapodást a felek maguk alakítják ki.
• Nem parttalan vitázás A mediáció gyakorlatias és célorientált: nem arról szól, hogy sorra vegyük és újra meg újra elmeséljük a sérelmeinket, hanem hogy előre nézve, a jövőre koncentrálva keressünk kiutat.

Négy pillér, ami nélkül nem működik

Amikor a bíróság is közvetít

Ha egy ügy már bíróság elé került, onnantól sem késő mediációval próbálkozni. A bírósági közvetítés lehetővé teszi, hogy a peres felek akár néhány hét alatt megállapodjanak ott, ahol egy hagyományos per évekig húzódna.

És ha mégsem sikerül megegyezni? Semmi vész: a bíróság ugyanúgy lefolytatja az eljárást, és ítélettel zárja le a vitát, mintha a közvetítésre nem is került volna sor. A feleknek tehát nincs vesztenivalójuk.

A mediációban létrejött megállapodásokat a felek — a kutatások szerint — ilyen arányban tartják be maguktól, kényszer nélkül. Nem meglepő: azért, mert ők maguk alakították ki.

Miért érdemes megpróbálni

• —Gyorsabb, mint a hagyományos peres út.
• —Sokkal olcsóbb, mint egy elhúzódó per.
• —Diszkrét: az ülésen csak a mediátor van jelen, akit titoktartás köt.
• —Segít kezelni a felek közötti konfliktust, vagy korrekten lezárni azt.
• —Kockázatmentes: ha nem jön létre megállapodás, a bírósági út továbbra is nyitva áll.

Néhány helyzet, ahol segíthet

A mediáció nem arról szól, hogy kiderüljön, kinek van igaza. Arról szól, hogy a felek — a saját szavaikkal, a saját tempójukban — megtalálják a közös utat előre.